Napjaink egyik trendi kifejezése az ökológiai lábnyom, mint környezettudatossági marker. Azonban sokszor nem teljesen egyértelmű, hogy miről is van szó. Ezért a Környezetvédelmi világnap júniusi apropója okán utánajártunk kicsit a fogalomnak és jelentésének.

Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt.

Mi mit tehetünk azért, hogy a jövőben legalább stagnálni, majd csökkenni kezdjen ökológiai lábnyomunk? A lehetőségek sora igen hosszú, szinte az élet minden erőforrást igénylő területén tehetünk valamit ennek érdekében.

Természetesen közlekedési szokásaink is nagyban meghatározzák eme folyamatot. A piacgazdaság fellendülésével és a fogyasztói társadalom kibővülésével ma már szinte minden földi lakosra jut 1-1 autó.

A Union of Concerned Scientists kutatása szerint az elektromos autók két éves ciklusban 50%-kal kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Ennek oka egyrészt az, hogy nem benzinnel/gázolajjal üzemelnek, másrészt pedig az, hogy akkumulátoraik újrahasznosíthatóak. Ezen kívül számos országban a megosztás alapú társadalmi berendezkedés elterjedése is hatékony fellépés Földünk megóvása érdekében, így a carsharing is, hiszen egyrészt kevesebb autót gyártanak, másrészt a carsharing autók megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is.

Ráadásul így mindenki csak akkor használ autót, amikor valóban szüksége van rá – ez egyrészt kedvezően hat a környezetre is, másrészt pedig a felhasználók egészségére is, pl. többet sétálnak, kerékpároznak azokban az időszakokban, amikor nincs feltétlen szükségük autóra. Ezen kívül saját gépjármű esetén gyakori probléma a parkolás is - a parkolóhely keresése további rendszeres környezetterhelés. Mivel a carsharing autók saját parkolóhellyel rendelkeznek, így nem szükséges a háztömbök körül körözni.

Ezek alapján elmondható, hogy a jövőre nézve máris jelentős lépéseket tettünk a folyamat visszafordításáért. Közös érdekünk, hogy az életvitelünk kényelme és környezettudatosságunk találkozzon egymással, a carsharing pedig pontosan ezt hivatott képviselni a mindennapokban.